Épületgépészet
Kovács Julianna Épületgépészet
Épületgépészet
Válaszaim
Milyen előnyei vannak a cirkulációs szivattyú beépítésének? Csak bizonyos rendszerekhez használható, vagy bármilyen rendszernél?
Az én válaszom:
„Előnye: Mikor a melegvízcsap megnyitásra kerül a cirkulációs megfelelő kialakítása mellett rögtön meleg víz kezd folyni, nem kell fél percig-percig-másfél percig (hálózat mérettől függ) hidegvizet folyatni mire megjön a meleg. Lehet használni bármilyen vízhálózaton, de ha a legtávolabbi meleg víz vételi pont a hőtermelőtől nincs túl messze, (pl a fürdőben van a kazán/bojler stb. a fal másik oldalán pedig a konyha a végponttal) akkor nincs értelme, olyan távon nem hűl le a víz a hálózatban.”
2024. dec. 6.
A klímánk kültéri egységét szeretnénk valamilyen módon letakarni, hogy védjük az időjárástól és a portól, de nem szeretnénk, ha ez befolyásolná a működését. Mivel lehet a kültéri egységet takarni, hogy azért a szellőzés biztosítva legyen és a hatékonyságot se befolyásolja?
Az én válaszom:
„Nem feltétlenül letakarás, inkább a hőszivattyúknál használt eső/hóvédő tető/felépítmény jutna eszembe. A szabad légmozgást továbbra sem szabad blokkolni, viszont egy védelmet lehet építeni fölé megfelelő kinyúlással hogy a csapóesőt is fogja. A beépített klíma kültéri egység katalógusában a védőtávolságokat ellenőrizni kell, és aszerint lehet körülötte védelmet építeni!”
2024. nov. 26.
A klímaberendezésünk kültéri egységének elhelyezésével kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni. Olyan helyre kellene tennünk, ami a szomszéd felé esik, és nem tudom, ez mennyire szokott problémát okozni. Van valami szabály vagy ajánlás azzal kapcsolatban, hogy milyen távolságot kell tartani, vagy hogyan lehet minimalizálni a zajt és a rezgést?
Az én válaszom:
„Zajhatás miatt 10 m a védőtávolság. Ha van rá mód, hangszigetelő panelek helyezhetők a kerítésre (már ha van értelme és nem eleve felette van....), vagy esetleg elfordítani saját kert felé. Szerelés szempontból macerásabb, csúnyább stb. merőlegesen telepítene a falra de a zajhatásra konkrétan a szomszéd felé megoldás lehet.”
2024. nov. 23.
Most költöztünk be az új otthonunkba, de nem igazán tudjuk, hogyan lenne megfelelő a padlófűtés beállítása, hogy kényelmes és energiatakarékos legyen. Például milyen hőmérsékletet ajánlott tartani nappal és éjszaka, illetve van-e valamilyen különbség a beállításban, ha csempézett vagy laminált padló van felette?
Az én válaszom:
„Ideális esetben, ha a meglévő rendszer már jól kialakított, és beállított ez a kérdés egy központi kihelyezett termosztáttal megoldható, melyben előreprogramozott heti üzemvitelek vannak. (pl reggeli és esti órákban mikor a család otthon van a hőmérséklet 21 fokon tartva, nap közben mikor mindenki máshol van 18 fok, éjszaka alváshoz 17-18 fok (a termosztátot a kazánnal össze kell hangolni/kapcsolni). Kevésbé ideális esetben ha a padlófűtés osztóján a tömegáram nincs jól beállítva, összetettebb feladat lehet, ami a teljes rendszer felmérésével (hőkamerával meghatározni a meglévő padlófűtés osztását, az adott helyiség hőigényét adott belső hőmérsékleten, a kör tömegáram meghatározása felvett vízhőmérsékletre, tömegáram beállítása az osztón az adott körre, majd a korábban említett termosztát. Ha van rá igény és keret helyiségenként lehet termosztátról vezérelt osztófejet (ez az igény szerint állítja folyamatosan a tömegáramot) és termosztátot alkalmazni.”
2024. nov. 21.
Sziasztok! Érdeklődnék, hogy pontosan mi történik egy energetikai tanácsadás során. Miket vizsgálnak meg, milyen méréseket végeznek, és milyen javaslatokat lehet kapni?
Az én válaszom:
„Üdvözlöm! A meglévő állapot felmérése után (mind az épület pl. szigetelés, nyílászárók, mind a meglévő fűtési/hűtési, HMV rendszer), számítások készülnek, majd javaslatot tesznek arról hogy mely rendszer kiváltása, hozzáadása, kialakítása adhat a legnagyobb megtakarítást (pl. előbb szigetelni érdemes, csak utána az elavult kazán újra cserélése, vagy hőszivattyú illesztése a rendszerhez).”
2024. nov. 20.