mi az a páratechnikai fólia - ez most a párazáró vagy a páraáteresztő?

Az én válaszom:

„Páratechnikai fóliából is sok fajta van. Leggyakrabban (tetőtérbeépítésnél, könnyűszerkezetes épületek falszerkezeteinél stb.) a légzáró-páraáteresztő fóliát használják, ami a levegő áramlását akadályozza, viszont a páradiffúziót csak kisebb mértékben. A párazárás mértéke az anyag fajtájától és vastagságától függ, de a lényeg, hogy egyszerű PE fóliáról beszélünk.”

Ti milyet választanátok, kisebb vagy nagyobb szemcséjű eps táblákat? Melyik szigetel jobban? Van különbség szerintetek? Melyikkel könnyebb dolgozni? a nagyobb szemcseméretű jobban morzsolódik, sérül?

Az én válaszom:

„Hőszigetelési szemszögből nincs érdemi különbség. Gyakorlati oldalról a homlokzatszigetelésnél (mivel általában csiszolni kell glettelés/hálózás előtt) sokkal jobb a kisebb szemcsenagyságú, kevésbé morzsolódik, ezáltal a glettelésnél kevesebb az anyagszükséglet, tehát takarékosabb.”

Sok helyen találkoztam azzal az információval, hogy az intenzív színekkel való fugázás feláras, de azt sehol nem írják, hogy miért. Miért? Meg tudnátok mondani, mi lehet ennek az oka? És mennyivel drágább?

Az én válaszom:

„Nem szabad szétválasztani a sötét és világos fugázást, semmi értelme. Aki ezt teszi, az nem képes rendesen tisztítani fugázás után. Egyszerűsítve: nem lehet feláras (arról nem is beszélve, hogy az adott m2-ár munkadíja tartalmazza a fugázást is.”

Miben más a padloponozás mint az aljzatkiegyenlítés?

Az én válaszom:

„Nem más. A "padloponozás" az aljzatkiegyenlítés köznyelvi megnevezése. A Padlopon csak egy a különböző gyártók által előállított aljzatkiegyenlítő anyagok közül, de ebből is van több féle szükséges vastagság és felhasználási igény függvényében (amúgy Ceresit termék). Sok gyártó állít elő aljzatkiegyenlítő anyagokat, vásárlás előtt mindenképp szükséges egy szakembernek (célszerűen a burkolónak, aki a munkát csinálni fogja) a felületet felmérni, beszintezni, hogy a szükséges vastagságot és ezáltal az anyagot meg lehessen határozni. A padloponozás ugyanolyan köznyelvi összefoglaló név, mint pl. a szerszámgépeknél a "flex", ami a rengeteg gyártó által előállított sarokcsiszolók köznyelvi megnevezése.”

Hány foktól lehet vakolni? Külső vakolatról van szó.

Az én válaszom:

„Alapértelmezésben +5 fok alatt nem szabad. Ugyanakkor figyelembe kell venni a fogadó felület hőmérsékletét, valamint természetesen a vakolat típusát. Színezés esetén nem lehet száradási időn belül a hőmérséklet +5 fok alatt (éjszaka sem), mert ez a színezőanyag károsodását okozza, ezért szoktak ilyenkor az állványháló vagy fólia alatt fűteni hőlégfúvó vagy hasonló eszközzel. Fontos, hogy a fogadó felület sem lehet ennél hidegebb. Ha alapvakolatról beszélünk, az alapelv ugyanez, de megfelelő adalékanyaggal a gyakorlatban kb. 0 fokig dolgoznak.”