Ha szobafestésről, tapétázásról vagy mázolásról van szó, számtalanféle festék és anyag közül választhatunk. Talán a mázolás az egyik legzavarbaejtőbb: nem csak a mérkék, de a különböző anyagok és oldószer-típusok kavalkádjában könnyű elveszni.
Ráadásul a mázolás anyagai talán a legveszélyesebbek, amit tömény szaguk, jellegzetes aromájuk is jelez. A festékek általános tulajdonságai: megfelelő viszkozitás és terülés, jó fedőképesség, sav-, lúg-, víz- és alkoholállóság. A mázoláshoz használt lakkok, oldószerek, hígítók, kencék, festékek jellemzően erősen tűz- és robbanásveszélyesek. Vízbázisú festékek és adalékanyagokkal biztonságosabban és környezetbarát módon tudunk dolgozni.
A megfelelő festéket, lazúrt vagy lakkot elsősorban a bevonandó felület anyaga szerint, valamint annak környezeti tényezőit figyelembe véve választjuk ki.
Amikor már tudjuk, hogy milyen típusú anyagra van szükségünk, akkor a festékek, alapozók és különböző adalékanyagok kiválasztásánál a kiadósságuk (mekkora felületre elegendő a kiszerelés), az oldhatóságuk (oldószeres vagy vízbázisú), valamint a száradási és átfesthetőségi idejük alapján tudunk döntéseket hozni.
Egy 42 nm-es lakásban ajtók és ablaktokok csiszolása, hibák javítása és mázolása kb. 216 ezer forintba kerül.
Mázolás anyagai:
- Zománcfesték (zománclakk)
- Lakkok és műgyanta oldatok
- Lazúrok
- Olajfestékek
- Pácok
- Pórustelítő, impregnáló anyagok
- Oldószerek, hígítók
- Kencék
- Alapozók és alapozó festékek
- Korrózió elleni védelem – felületkezelő szerek
- Különleges rendeltetésű festékek
- Csiszolóanyagok
- Tapaszok, kittek
Zománcfesték (zománclakk)
Fa-, fal- és fémfelületen is használható, külső és belső térben egyaránt. Lehet matt, selyemfényű és magasfényű is. Egy- vagy kétkomponensű, oldószeres és vizes bázisú változataikból számtalan féle létezik. Vannak speciális tulajdonságra optimalizált termékek, mint pl. a hőálló zománc. Minőségét tekintve a zománcfestékeknél maximum 1-2% bőrképződés megengedett, és nem tartalmazhatnak olyan üledékdarabokat, csomókat, amik 5-10 percen belül nem elkeverhetőek. Pigmentált zománcfestékek esetében előfordul, hogy a végleges árnyalat csak pár napon belül alakul ki az adott felületen.
Lakkok és műgyanta oldatok
Lakkoknak nevezik az átlátszó vagy áttetsző, színtelen vagy színes filmképző anyagokat. Kötőanyagban szegény festékek, melyek felhordás és száradás után matt vagy selyemfényű felületet adnak. Léteznek átlátszó (transzparens) és színes (pigmentált) fedőlakkok is. Az áttetsző lakkok nem UV-állók, de létezik belőlük olyan változat, ami nagyobb kopásállóságot biztosít. Az anyagjellemzők alapján akár 15-20 éves kültéri élettartammal is számolhatunk, de a lakk élettartama mindig kisebb, mint a belőle készült zománcfestéké. Felhordás módja lehet ecsetelés, hengerelés, gépi szórás és merítés is.
Lazúr (nitrolakk, lakkpác)
Fa- vagy falfelületekre használható, műgyanta alapú, átlátszó vagy félig átlátszó, enyhén rugalmas felületet létrehozó bevonó anyag. Lazúrozás esetén az alapfelület teljesen vagy enyhén átlátszik. Az átlátszó, világos lazúrok kevésbé UV-állók, ezért kültéri használatra nem ajánlottak. A kültéri lazúrok nem alkalmasak beltéri használatra, mert zárt térben összetevőik egészségkárosító hatása fokozódhat. A beltéri lazúrok jellemzően nem időjárásállók. Léteznek oldószeres és vízbázisú, természetes és szintetikus alapanyagú változatok. A természetes lazúrok természetes gyantát tartalmaznak, így rugalmasságuk jellemzően jobb a szintetikus anyagokhoz képest, kevésbé hajlamosak a lehámlásra.
Vékonylazúr
Bármilyen fafelületre használható, mélyebben beszívódik, mint a vastaglazúrok, de vékonyabb védőréteget képeznek. Kevésbé fed, így a kezelt terület természetes megjelenése (például a fa erezete) jobban érvényesül.
Vastaglazúr
Vastagabb védőréteget képez és jobban fed, mint a vékonylazúr. Merevsége miatt csak mérettartó faanyagokra ajánlott, mert a mikromozgások következtében megrepedezhet, lepereghet a felületről.
💡 TIPP: A festékeket mindig a gyártó utasításait figyelembe véve használjuk. Jellemzően minden zománc és mázolásra alkalmas festék és alapozó alapos felrázást követően használható. A besűrűsödő festéket oldószerével hígíthatjuk használat előtt.
Olajfesték
Alkalmazható fa-, fal- és fémfelületeken, kül- és beltéren. Alapozása lenolajos beeresztéssel történik, tökéletes fedést kétrétegű olajfestéssel érhetünk el. Kötőanyaga száradó növényi olaj, száradási ideje hosszabb, mint a zománcfestékeké.
Pác
Kifejezetten natúr fára fejlesztett kezelőanyag. A páclében feloldott fémsók a fa csersav tartalmával kémiai reakcióba lépve adnak színt a fának. A kívánt színárnyalatot a pác sűrűségével és a rétegek számával tudjuk szabályozni. A pácolt réteg lakkozható. Felhordásának eszközei: ecset, szivacs, merítés.
Ezeket is érdemes elolvasnod:
A mázolás menete lépésről-lépésre
Mázolási feladatok a ház körül
Vagy böngéssz profi szakemberek tippjei között:
Pórustelítő, impregnáló anyagok
Az alapozók felhordása előtt, az anyag kezelésére használt folyékony anyagok, melyek célja, hogy a felület teljes keresztmetszetében vagy bizonyos mélységében eltömítse annak pórusait, így csökkentve szívóképességét, illetve simább felületet képezve.
A pórustömítőket kifejezetten ajánlott lakkozásra váró fafelületeken használni, mivel kiemeli a fa erezetét (világos felületen sötétebb színű pórustömítőt használva a hatás fokozható). Figyelembe kell venni, hogy a nyers fa hajszálcsöves felépítése miatt erősen nedvszívó, higroszkópos tulajdonságú (azaz a levegő nedvességtartalmát is képes megkötni), és az egyenetlen erezet miatt ezen tulajdonságai nem egyenletesek a teljes felületen. Ezeket a tulajdonságokat a kezelés kivitelezése közben is mérlegelni kell (nem mindegy, hogy száraz vagy nedves fára visszük fel az anyagokat), de abból a szempontból is meghatározó, hogy milyen végleges felületvédelmi bevonatrendszert tervezzünk a folyamatos igénybevétel ellen.
Pórustömítő tapaszok helyett nem használhatóak. Felhordását beeresztésnek is nevezik, az eljárás nagyban befolyásolja a teljes bevonatrendszer élettartamát.
Lenolajkence
Noha a lenolajkence különböző festékekhez adva oldószerként is funkcionál, máig az egyik legnépszerűbb beeresztő anyag fafelületek esetében. Előnye, hogy viszonylag hígfolyós, így mélyebb rétegekbe is könnyen beivódik. Vízzel és a levegő páratartalmával szemben kevésbé ellenálló, vízfelvétel hatására duzzad, ugyanakkor éppen ennek révén a pórusokat nedvesedés hatására jobban kitölti és a vizet elvonja a fától – így tartósabbá téve az alap szerkezetet.
Oldószerek, hígítók
Az oldószerek a festékek megfelelő viszkozitásának beállítására, műgyanta alapú zománcok, festékek oldására használt illékony folyadékok, amik a felhordást követően maradéktalanul elillannak a festékből. A hígító ezzel szemben nem minden esetben oldja a filmképzőt, ezért csak a megfelelő viszkozitás beállítására használható nagy biztonsággal. Bizonyos hígítók maguk is tartalmaznak filmképző anyagokat.
Az oldószerek és hígítók legfontosabb tulajdonságai: forráspont, párolgási szám (az etanolhoz mért arányszám: hányszor gyorsabban párolog, mint az etanol), lobbanáspont (adott hőfokon nyílt láng hatására páragőze belobban), gyulladási hőmérséklet (amelyen szikra nélkül is bellobban, öngyullad), toxicitás (mérgező hatás mértéke, jellemzően az oxigénfelvételt nehezítik azzal, hogy oxigént vonnak el a levegőből).
Alapvető oldószer- és hígító típusok:
- Lakkbenzin
- Szintetikus hígítók
- Nitrohígítók
- Aromás hígítók
- Észter hígítók
- Víz
Az oldószeres festékek, lazúrok esetében a hozzájuk való hígító nem csak az optimális anyagsűrűség kikeveréséhez, de a szerszámok, eszközök tisztán tartásához is nélkülözhetetlen. Oldószeres festékekhez használt ecseteket, hengereket tiszta vízzel nem, csak a megadott oldószerekkel tudjuk tisztítani.
❗ FONTOS: Nagyon fontos, hogy mindig a gyártói utasításoknak megfelelő hígítót válasszunk, mivel az eltérő oldószerű anyagok roncsolhatják egymást, és egészségkárosító kémiai folyamatokat indíthatnak be.
Zsírtalanítók és zsíroldók
Oldószerek
Fizikailag oldják a zsírokat, és az oldat fizikailag válik eltávolíthatóvá (azaz az oldott zsiradék letörölhető). Ide tartozik a lakkbenzin, foltbenzin, xilol, aceton, szolventnafta és egyéb oldószerkeverékek.
Lúgos kémhatású sók, lúgok
Vízben oldva vegyi úton oldják a zsírokat, azaz elszappanosítják őket (vízoldható sóvá alakítják). Ide tartozik a marónátron, trisó, szóda, hamuzsír. Ezek jellemzően por állagú, kristályos anyagok, amik hőfejlődéssel oldódnak. Mivel maró hatásúak, védőruha viselése indokolt használatukkor.
Emulziós zsírtalanítók
Fizikai úton oldják a zsírokat, mely közben emulgeáló hatásuk (habképződésük) révén teszik könnyen eltávolíthatóvá azokat.
Szintetikus zsírtalanítók
Mesterséges tisztítószerek, melyek megbontják a zsírok molekulaszerkezetét, és fizikailag távolítják el a szennyeződéseket.
Festékmaratók
Oldószeres festékmarók
Gyúlékony, erősen mérgező, bódító hatású oldószerkeverékek. Összetevőjük jellemzően alkoholok (pl. denaturált-szesz), benzol-, klór-szénhidrogének és aceton. Általában valamilyen adalékanyaggal visszafogják a párolgását – ez akár hártyát is képezhet rajtuk. A festékmaró hatására a festékbevonat megrepedezik vagy megduzzad és ráncképződés kiséretében összeugrik, fellazul, leválik.
Lúgos festékmarók
Erősen maró hatásúak, védőszemüvegben és kesztyűben ajánlott dolgozni velük, az ecetsav semlegesíti. Ide tartozik a vízüveg, trisó, hamuzsír, nátronlúg.
Kombinált festékmarók
Lúgos hatású maróanyagok és oldószerek kombinációi.
Kencék és kötőanyagtartalmú hígítók
Száradó növényi olajokból vegyi adalékok (jellemzően fémszármazékokkal) hozzáadásával és hőkezeléssel előállított termékek. A kencék is oldószerként funkcionálnak, valamint alkalmasak az alapfelület előkészítésére: a hajszáleres szerkezeti anyagok (pl. farost, forgácslemez, beton, azbesztcement) pórusainak telítésére, beeresztésére. Leggyakrabban használt beeresztő a lenolajkence de a stox-kence például vízálló, és kevésbé igényes mázolási munkákhoz használt alapozó.
Alapozók, alapozófestékek
Az alappal közvetlenül érintkező, azzal tartós kötést létesítő rétegek létrehozására alkalmas anyagok. Legfontosabb hatásuk, hogy az alapot passziválják, azaz az anyagban végbemenő korróziós folyamatokat fékezik, megállítják. Ezzel egyidőben fontos tulajdonságuk, hogy a további közbenső vagy fedőrétegekkel jó minőségű, tartós kötést tudjanak kialakítani, a tapadást segítik – minél kisebb rétegvastagságban. Az alapozók lehetnek egy- vagy kétkomponensűek, oldószeresek vagy vízbázisúak.
Korrózió elleni védelem – felületkezelő szerek
Jellemzően vegyi és kémiai elven működnek, a felületen kémiai reakciók révén kialakítva a védelmi hálót, ami sokszor sókicsapódással jár. Egyik jellemző összetevőjük fémek esetén a foszforsav, ami a rozsdát vízben oldhatatlan foszfáttá alakítja, kivonja és eltávolítja az alapszerkezetből.
A korrózió elleni felületkezelő szerek csak korlátozott ideig fejtik ki hatásukat, tehát felhordásukkal akkut kezelést jelentenek, fő funkciójuk, hogy a korrózió eltávolításával előkészítsék a védőbevonatok számára a felületet.
Éppen ezért fontos, hogy könnyen felhordhatók legyenek, vékony rétegben is hassanak, ne akadályozzák a további rétegek felhordását. Amennyiben rontják a következő réteg tapadását, speciális tapadásjavító alapozókra lehet szükségünk.
Különleges rendeltetésű festékek
Léteznek kifejezetten valamilyen dedikált célra gyártott festékanyagok is.
Táblafestékek
Falra és fára is felhordható, erősen beszívódó, nem filmréteget képző, kevés kötőanyagot tartalmazó festékek. Nedvesség hatására nem foltosodnak, jellemzően matt felületet hoznak létre. Ma már fekete és jellegzetes táblazöld színen túl számos élénk színben kaphatóak. Moshatók, krétával írhatók.
Hőálló ezüst festék (hőálló ezüst zománc)
Akár 4-500°C-ig hőálló, fényes, tükröződő ezüst felületet kialakító festékek. Sütők, kályhák, kazánok, kipufogók korrózió elleni védelmére ajánlott, de grillsütők, kémények és radiátorok festésére is alkalmas.
Zsugorzománc
Ráncos, rendkívül tartós, vegyszerálló bevonatot hoz létre, jellemzően hőálló, időjárásálló, színtartó festék. Szórással kerül felvitelre. Több rétegben felhordva a tartósság növelhető, illetve a ráncos, bordás felület vastagsága, mintázata variálható.
Kalapácslakk
Elsősorban nagy igénybevételnek kitett fémfelületek, fém kültéri bútorok kezelésére használt korrózióvédő szer, mely többféle színben kapható. Akár közvetlenül rozsdára is felvihető, szórással vagy ecseteléssel felhordható festék.
Jégvirágzománc, kalapácszománc
Száradás közben különböző mintázatokban jellegzetes rajzolatú bevonó réteget kialakító zománcfestékek. Az így kapott felület apró mintás, kristály-, jégvirág-, ráncos-, szövedékes-, repedezett-, márvány hatást hoz létre. Egyik legelterjedtebb változata a kalapácslakk, mely kovácsolt hatást kölcsönöz a felületnek.
Csiszolóanyagok
Csiszolópaszta
Kézi és gépi csiszoláshoz egyaránt alkalmazható finom csiszolásra való műviasz vagy ásványi olaj készítmény csiszolószemcsékkel.
Polírpaszta
A csiszolópasztával azonos, ám finomságában fokozott készítmény. Használatának célja a munkafolyamat lezárásaként a végső felület fényességének és egységességének fokozása, optikai tökéletesítése.
Tapaszok, kittek, felületkiegyenlítő anyagok
A tapaszok célja a felületi egyenetlenségek, rések, lyukak, hibák, sérülések kitöltése, javítása. Jellemzően alapozott vagy előkezelt felületet lehet tapaszolni. A tapaszok különböző állagban, késsel vagy szórófejjel felhordható formában kaphatók külön fára, fémre és egyéb anyagokra. Kötőanyaguk lehet olajos, gyantás vagy műanyag is. Általában kiváló térfogattartók, nem zsugorodnak, megfelelően rugalmasak, ugyanakkor csiszolhatók, és semmilyen módon nem károsítják az alapfelület anyagát. Bár vékony rétegben akár a teljes felület kezelhető tapasszal, valójában ez rontja a mázolás minőségét, hiszen tökéletesen elkülöníti az alap szerkezetet a további bevonórétegektől, ami sérülékenyebbé teszi azt.
Ez a cikk a JóSzaki.hu szobafestő-mázoló-tapétázó szakembereinek közreműködésével készült.
Szükséged lenne egy megbízható mesterre? Nézd meg, hogyan tudsz ajánlatot kérni a JóSzakin keresztül vagy indíts ajánlatkérést most!
👷🏻♂️ További kapcsolódó tartalmakért kattints a címkékre:
