A kollégákkal nap mint nap a JóSzakin dolgozunk, valahogy mégsem tudtuk pontosan, honnan indult a cég. Interjút készítettem a tulajdonosok, megálmodók egy részével és összeállt a kép, azaz a JóSzaki sztorija a kezdetektől napjainkig.

Minden az ELTE programozó matematikus szakának ‘96-os évfolyamán kezdődött. A klasszikus történet, amikor csoporttársakból barátok, majd üzlettársak lesznek.  A tudás rendelkezésre állt, kellett viszont egy ötlet.

A JóSzaki ötlete három irányból indult. Egyik vonalon volt Ádám (Pfenninberger Ádám) és Dzsó (Pengő József Ferenc), akik az iWiW alkalmazásfejlesztő versenyén nyertek az “Egymás szemében” elnevezésű applikációval. Ez vírusként terjedt az iWiW-felhasználók között, rengetegen kezdték el használni, értékelték ismerőseiket, hatalmas sikert aratott.

A másik vonalon, a Skawa társalapítója BB (Benedek Balázs) lakásfelújításban volt, és rettentően bosszantotta, hogy nem lehet normális szakembereket találni a munkákra. Neki ugrott be először a JóSzaki ötlete. Sokat beszélt erről barátjával és üzlettársával Petivel (Faragó Péter), aki felvetette, hogy “csináljuk meg az Eltés haverokkal”. Felkeresték Tomit (Terray Tamás), aki az iMind egyik tulajdonosa volt és vele is átrágták az ötletet. Ez lett a harmadik vonal, ugyanis Tomi javaslata volt, hogy üljenek le Ádámékkal akik akkoriban már sikert értek el az “Egymás szemében”-el.

Így lett meg a kapocs az első, a második és a harmadik vonal között. Az induló beszélgetésekre, a mai JóSzaki megfogalmazására a Bambi presszó teraszán került sor.

Tomi javaslatára az “Egymás szemében”-be bekerült egy kérdés: Szerinted XY jó szakember? Aki itt 4-es feletti átlagot ért el, annak felajánlotta a rendszer a regisztrációt a JóSzakira. Az app kezdetben csak iWiW-en belül működött, de kb. fél év alatt kiderült, hogy szakembereket nem közösségi oldalakon keresünk, így 2011-ben kiköltözött az oldal a webre, hogy mindenki számára elérhető legyen. Használata kezdetben teljesen ingyenes volt. Ingyen lehetett regisztrálni és az ajánlatok közvetítéséért sem kellett fizetni.

A Skawa teremtette meg az anyagi feltételeket a projekt elindulásához, az iMind többnyire fejlesztői munkát tett bele. Együtt dolgoztak azon, hogy lehetőségük legyen indulni egy EU-s támogatású magyar K+F pályázaton, mely lehetőséget teremtett a további fejlesztésekre. A pályázat éveken keresztül adott biztos hátteret a csapatnak, amiért nagyon hálásak az Európai Úniónak. A tulajdonosok rengeteg személyes munkát tettek bele a projektbe.

Ádám látott talán a legtöbbet a dologban, ott is hagyta addigi munkahelyét, hogy figyelme egy irányba koncentrálódhasson, és elkezdhessen nőni a projekt.

A rendszer sajátossága abban rejlett, hogy a szakembereket értékelni lehetett az adatlapjukon, és bár nem a saját ismerőseink értékeléseit láttuk, mint ahogy azt az eredeti iWiW-es ötlet tartalmazta, de a fényképes, névvel ellátott értékelések bizalmat ébresztettek a leendő megbízókban, segítettek a választásban.

A webes megjelenés után egyre több regisztrált lett, ami köszönhető volt többek között annak is, hogy sok figyelmet és munkát szenteltek a SEO-nak.

2012-ben eljött az a pillanat, amikor a beletett tulajdonosi munka nem volt elég az életben maradáshoz, bevételt kellett termelni, így bevezették a kredit rendszert, azaz fizetőssé tették a szolgáltatást (Kreditrendszer: a felnőttkor kezdete). Innentől kezdve minden ajánlatkérésért 300, majd a munkáért további 1000 kreditet vontak le. (1 kredit = 1 Ft). Ekkor már 8000 felett volt a regisztrált tagok száma. A közvetlen elérhetőségek ezután már nem voltak láthatóak a szakembereknél, csak a rendszeren keresztül lehetett kapcsolatba lépni velük, mint a Vateránál. Ez elősegítette a méréseket. A fejlesztők rengeteg új információhoz juthattak mind az ajánlatkérők, mind a szakemberek szokásairól és ezekhez alkalmazkodva, ezeket figyelembe véve tudták és tudják a mai napig a rendszert az igényeknek és a piac elvárásainak megfelelően alakítani. A fizetős rendszer bevezetése lehetővé tette, hogy a csapat bővüljön. Kezdetben fejlesztőkkel egészültek ki, majd az ügyfélszolgálat is egyre nagyobb szerepet kapott.

Klasszikus marketing eszközöket a projekt keretén belül nem alkalmaztak sem az elején, sem ma. Meglátásuk az volt, hogy  „van valamink, ami jó, talán jobb is mint az összes többi jelenlévő, de még messze nem az igazi”. Az irreálisan drága klasszikus eszközök használata helyett ma az inbound marketingre koncentrálnak, aminek a hatása igaz, hogy jóval lassabban jelentkezik, de hatékonyabb és hosszabb távra szól. Ennek a stratégiának az első megtestesítője az Árkalauz projekt, ami a SEO eszközöket kihasználva vonzza be az ajánlatkérőket az oldalra. Például ha valaki szobafestés kapcsán szeretne tájékozottabb lenni, akkor keresés eredményeként könnyen eljuthat arra az oldalra, ahol minden információt megtalálhat a témában. A terv az, hogy a legnépszerűbb szakmákra elkészüljön az ehhez hasonló tartalom, mely egyértelműen szolgálja a szakember és az ajánlatkérő érdekét is.

Emellett egyre több vendégposzt írásra is felkérik a csapatot, ami egyrészt a fent részletezett dolgok hatása, másrészt a sajátos működésé és felépítésé is.

A sajátos működés alatt azt értem, hogy a JóSzaki csapata nem úgy működik, mint egy átlagos mai vállalkozás, itt Holacracy van (azaz alakul), ami egy nagyon sajátos szervezet-menedzselési rendszer. Röviden ez annyit jelent, hogy itt nincsenek kiosztott feladatok, határidők, sanyargató főnökök. Viszont van küldetés tudat, self-management, közös döntéshozatal, egyenes kommunikáció és csapat tagok, akik szeretik azt, amit csinálnak.

A tulajdonosok közül Ádám az, aki a mindennapi munkában is benne maradt, a többiekhez bármikor lehet fordulni egy jó ötletért, de a hétköznapoknak nem részesei a cég életének. Ádám sajátos gondolkodása a cégkultúráról és a menedzsmentről eredményezte azt, hogy a köré gyűlt csapattagok hasonló szemlélettel rendelkeznek és önállóan, saját feladatot megtalálva (az ötlettől a megvalósításig) dolgoznak. Teszik mindezt úgy, hogy bármikor lehet a kérdésekről beszélgetni, tanácsot kérni, de a megoldást végül mindenkinek magának kell megtalálnia és elérnie, hogy az meg tudjon valósulni. A csapatban nem csak a szaktudás számít. Hiszen lehet valaki jó abban, amit megtanult, ha nem élvezi a munkát, amit végez, nem lesz hatékony. Ehhez azonban az kell, hogy a személyisége is elismerésre találjon és jól érezze magát a közegben, ahol dolgozik. Mivel többnyire távmunkában dolgozik a csapat, rituálévá vált, hogy évente két alkalommal tartanak “elvonulást”, ahol először a “csapat” majd a tulajdonosok bevonásával beszélgetnek az elmúlt időszakról és gondolkodnak együtt a következő fél évről. Arról, hogy azt hogyan lehetne a leghatékonyabban eltölteni, milyen feladatokra kellene fókuszálni.

Összességében a JóSzaki egy nagyon különleges szervezetté nőtte ki magát, amiben a csapattagok nem titkolt küldetése: “Kölcsönös bizalmon és emberséges együttműködésen alapuló szakember kultúra építése Magyarországon.”

100%-osan hiszik, hogy ha hűek maradnak a küldetésükhöz és nem a profit termelést tűzik ki elsődleges célul – habár azt is megtartják egy szempontnak -, akkor jobbá lehet tenni ezt a kényes “szakember kereső” piacot.

Megosztás: